Szoboszlay György főhadnagy Gyorsan haza! címmel megjelent hadifogolynaplója kivételes hagyaték. Nemcsak azért, mert a szakirodalom nem ismer a szovjet fogságban írt naplókat, hanem azért is, mert betekintést enged a rabok életének körülményei közé, s mindezeken túl elég nagy adatbázist is tartalmaz. Szoboszlay a hadifogságban eltöltött három év alatt a lakóhelyüket is feltüntetve vezeti rabtársai névsorát, így rengeteg leszármazott bukkanhat ma is egykor szovjet hadifogságban sínylődő felmenőjének nevére e kötetben, s nekik bizonyosan nagy élményt jelent majd végigolvasni azokat a kockacukron, cigarettán vett lapokra vésett sorokat, amelyeket gondosan bekötve megőrzött az utókornak az egykori kántortanító.

Sashegyi Zsófia írása
Magyar Hang, 2018. június 9.
A teljes cikk »

– Azt, hogy milyen volt a tábori élet, ez a napló tökéletesen bemutatja – húzta alá Stark Tamás történész, a Szovjetunióba hurcolt magyar hadifoglyok kutatója, aki 2018. február 22-én, a Kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott előadást Miskolcon.

A kommunizmus áldozataira emlékeztek a megyei könyvtárban
minap.hu
a teljes cikk »

Ez a megjelenésében is igényes kiadvány jóval több, mint egy hadifogoly naplója. Nemcsak gazdag információkat közöl a hadifogság viszonyairól, az általa megtett hosszú út során tapasztalt viszonyokról, a Szovjetunióban látott állapotokról. Egyszerre kordokumentum, adattár és családtörténet is. (…) Felmerül a kérdés, hogy egy fogoly a szovjet táborok embertelen körülményei között, ahol az egyetlen cél a túlélés lehetett, miért fog naplóírásba, ami önmagában sem veszélytelen vállalkozás. (…) Szoboszlay György értelmiségi volt, akinek az írás, olvasás alapvető létszükséglet. Szellemi képességeinek megőrzése, ápolása a jövő, a szabadulás iránti reménykedés is volt. Aki ezt feladja, az saját életesélyeit is csökkenti.

Pallai László írása
Debreceni Szemle, 2017/4
A teljes cikk »

Kész csoda, hogy volt, aki naplót írt és a füzeteket sikerült hazamenekítenie. (…) Ez a napló a hadifogság eseményeinek pontos, hiteles rögzítésén túl is érdekes olvasmány. Szoboszlay György beszámol például arról, milyen témákkal foglalkoztak a magyarul szervezett „szabad egyetemi” előadásokon. „Úgy veszem észre, hogy a magyarjaink engem is nagyon szeretnek. Jó ez, mert látom, hogy a nagy tömeg még józanul gondolkozik. Tanulni akar és a fogság utáni életet új alapokon akarja kezdeni, vagy folytatni. – írta 1947. március 16-án. A „józan gondolkodás” megőrzését szolgálta a naplóírás is. Gyűjtött, lejegyzett minden adatot, neveket, életrajzi adatokat, tényeket, álmokat.

Filip Gabriella írása
Keresztény élet, 2017. július 9.

Szoboszlay főhadnagy naplója az érdeklődőknek mementó történelmünk gyászos korszakáról, a történészeknek pedig megkerülhetetlen forrásmű.

Magyar Miklós írása
Könyvkultúra Magazin, 2017. június 20.
A teljes cikk » 

Hiánypótló Szoboszlay György hadifogolynaplójának kiadása, hiszen a szovjet táborokban nem volt ildomos feljegyzéseket készíteni. (…) a kötet azonban nemcsak emiatt kuriózum, a fogolynaplót követő személyes hangvételű utószóban Szoboszlay György gyermeke, Ágnes emlékszik vissza arra, milyen volt apa nélkül felnőni, vagy éppen mindhalálig titokban cipelni az egykori raboskodás terhét. Így teljes a Gulag-napló.

Lukácsy György írása | a teljes cikk »
Heti Válasz, 2017. június 8.